Lényeges módosítások nélkül menetel az új médiatörvény

Az előző napi bizottsági üléshez hasonlóan kedden is akadálytalanul folyt a Fidesz képviselői által benyújtott javaslatok megtárgyalása az országgyűlés Alkotmányjogi bizottságában. A médiacsomaghoz benyújtott több tucatnyi terjedelmes módosító javaslat közül néhány apróbb kormánypárti pontosítást támogatott a bizottság, az ellenzéki módosító javaslatokat egyetlen - a Jobbik által jegyzett, mindössze egy képzőn változtató - indítvány kivételével viszont mind leszavazta.

A múlt pénteken beterjesztett javaslatcsomag több jogszabályt módosít (köztük a médiatörvényt, a hírügynökségi törvényt és nem utolsó sorban magát az alkotmányt). A keddi bizottsági ülésen az egyik előterjesztő, Cser-Palkovics András, a testület fideszes alelnöke, illetve Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára egyaránt jelezte, hogy a későbbiekben még lesz lehetőség a csomag finomítására a kapcsolódó módosító indítványok révén, ennek ellenére a szólásszabadsággal és a közmédiumokkal kapcsolatos alkotmánymódosítással összefüggésben a bizottság kormánypárti többsége minden ellenzéki módosító javaslatot leszavazott.

Mechanikus narancs
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője különösen azt az eljárást kifogásolta, hogy az alkotmányozási folyamatban hetente új javaslatok jönnek kormányoldalról. Emellett szóvá tette az ellenzéki javaslatok mechanikus kormánypárti leszavazását is, utalva arra: az egyik szövegpontosító, az „illetőleg" szót „és"-re módosítani kívánó javaslatát is elutasították a fideszes és KDNP-s képviselők.

Az új médiatestületekről rendelkező törvényjavaslat kapcsán a kormánypárti oldal leszavazta például Karácsony Gergely (LMP) arról szóló módosítóját, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke ne legyen újraválasztható, továbbá Novák Előd és Pörzse Sándor (Jobbik) indítványát, amelyben kezdeményezték: a médiatanács elnökét és tagjait ne kilenc, hanem öt évre válasszák. Leszavazták Lendvai Ildikó (MSZP) azon javaslatát is, amely szerint „a médiatanács tagjainak szavazati arányát az egyes döntések esetében úgy kell kialakítani, hogy abban a kormányoldal és az ellenzéki frakciók által jelölt tagok szavazatainak értéke összességében azonos legyen".

Az egyedüliként támogatott jobbikos - Novák Előd és Pörzse Sándor nevéhez fűződő - módosító indítvány a „köt" helyett a „köthet" ige használatát javasolta a médiatanácsra vonatkozóan - a műsorszolgáltatási jogosultságról szóló ideiglenes műsorszolgáltatási szerződés vonatkozásában - a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását kezdeményező előterjesztésben.

TASZ: átgondolatlan, megalapozatlan, alkotmányellenes
Átgondolatlan, megalapozatlan, alkotmányellenes - így jellemzi a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a média szabályozására benyújtott törvénycsomagot.

A TASZ álláspontja szerint az 50-es évek légkörét idézi az a koncepció, ami a beterjesztett médiaszabályozási törvényjavaslat-csomagból következik.

A civil szervezet szerint sérül a sajtószabadság is a válaszadás jogának bevezetése miatt, ami szerint nem csak a ténybeli tévedések, hanem a szubjektív sérelemérzet alapján is válaszközlemény közzétételére kötelezhető a sajtó és az internetes blogok is. Hasonló tartalmú válaszadási jog szabályairól az Alkotmánybíróság egyszer már kimondta, hogy alkotmányellenes.

A bloggerek is állhatnak majd sorba a regisztrációért
A javaslat azonban nem csak a sajtót fenyegeti, mivel a koncepció szerint valamennyi tartalomszolgáltató köteles regisztrálni a média felügyeletét ellátó hatóságnál, beleértve a 250 ezer magyar nyelvű blogot és több millió magyar nyelvű szerkesztett honlapot is.

A TASZ álláspontja szerint a szabad véleménynyilvánítás joga is csorbul a hatósági regisztrációval, és szerintük indokolatlan az ilyen jellegű adminisztrációs teher bevezetése valamennyi szolgáltatóra vonatkozóan.

A Javaslat szerint a médiatartalmak terjesztői is felelősségre vonhatóak, így a lapterjesztők és a hírközlési szolgáltatók is, és ez a TASZ szerint ellentétes a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló az Európai Parlament és a Tanács irányelvével.

Szemben az európai gyakorlattal?
Miközben Európa a rádiós, a nyomtatott és az online sajtóra vonatkozó szabályok lebontására törekszik, a benyújtott törvényjavaslat olyan tartalomszabályokat ír elő, amelyet sem a média jellege, sem annak hatása, sem a korlátos erőforrások nem indokolnak. A TASZ állásfoglalása szerint nincs olyan legitim szabályozási indok vagy cél, hogy a televíziós, a rádiós, a nyomtatott sajtóra és az internetes tartalmakra egységesen vonatkozó, ilyen szigorú szabályokat vezessen be a jogalkotó.

A TASZ a fentiek miatt arra kéri az előterjesztőket, hogy vonják vissza a javaslatot és a szaktárcákkal egyeztetve, a jogalkotási törvény szabályait betartva készítsék elő a jogszabályokat.

Ki nem tiltakozik?
Cser-Palkovics András és Rogán Antal javaslatának benyújtása óta több szakmai és civil szervezet is tiltakozott illetve kérte azt a kormánypártoktól, hogy fontolják meg koncepciójuk módosítását. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), a Sajtószakszervezet és a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) közös közleményében úgy fogalmaznak, „a több ponton méltányolható, más elemeiben erősen vitatható javaslat a társadalmi nyilvánosság és a szakmai szervezetek teljes mellőzésével készült.

A három szervezet a törvényjavaslat parlamenti vitájának az elhalasztását, és az egyeztetések azonnali megkezdését sürgeti, hangsúlyozva, hogy „egy ilyen horderejű szabályozásnak a törvény-előkészítés fázisában elengedhetetlen eleme a társadalmi párbeszéd és az érintettekkel a szakmai vita lefolytatása".

A benyújtott javaslatcsomagot bírálta Majtény László, az ORTT korábban lemondott elnöke, aki szerint a tervezet koncepciótlan és eszerint a közmédiumok vezetőinek kijelölése továbbra is politikai szándékok szerint alakul majd.

Polyák Gábor médiajogász - akit Majtényi távozása után, de még a választások előtt esélyesnek tartottak az ORTT elnöki székére - is bírálta a csomagot, amely szerinte feleslegesen módosítja az alkotmányt, mivel a médiarendszer problémái nem az alkotmány szövegére voltak visszavezethetőek.

Forrás: kreativ.hu